Ma délelőtt átlépte a kerek 9000 milliárd forintos határt a 2007-2013-as uniós források hivatalos kormányzati kifizetési számlálója. Ez azt jelenti, hogy már nagyjából 300 milliárd forinttal haladta meg a magyar költségvetés által a pályázók felé tett előzetes kifizetés azt a keretet, amit utólag majd várhatóan megkapunk Brüsszeltől. Ez azonban nem menne a költségvetés rovására a nemzetgazdasági tárca és saját információink alapján.
Nagyjából 260 milliárd forint az az összeg, amelyet akár a 2018-as parlamenti választások előtt visszafizettethetne az Európai Bizottság a magyar kormánnyal a 2007-2013-as ciklusbeli uniós támogatásokból - vázolja a kedvezőtlen képet mai cikkében a vs.hu. A Portfolio meglátása szerint a cikk több félreértést tartalmaz, így visszafizetésről biztosan nincs szó, maximum arról, hogy bizonyos támogatási összegeket végül nem kapunk meg Brüsszeltől, így ennek anyagai terhei csak a magyar büdzsét érintik. A Bruxinfo friss értesülései szerint ráadásul már csak mintegy 80 milliárd forintnyi az az összeg, amely esetleg bent ragadhat a közös uniós kasszában a nekünk járó támogatásokból.
Hihetetlen mennyiségű, legalább 404 milliárd forintnyi uniós támogatást fizetett ki a magyar állam a pályázóknak novemberben - derül ki a Portfolio szokásos hó eleji elemzéséből. A friss szám természetesen új történelmi csúcs és felveti annak kockázatát, hogy a rendelkezésre álló 7 éves uniós keretet "túlköltjük", azaz már kizárólag a magyar büdzsé terhére pörgetjük a projektek zárását. Ez viszont ha tényleg így van, akkor az idei évi államháztartási hiányt akár érdemben is felfelé tolhatja.
Sürgősen végrehajtandó feladatok vannak abban a nyolc pontos friss kormányhatározatban, amely "A 2016. évi gazdaságnövekedés érdekében szükséges fejlesztéspolitikai intézkedésekről" címet viseli és azt célozza, hogy az idén extrém szintre pörgetett uniós támogatás kifizetés volumene ne szakadjon be jövőre, mert ez magával húzná a magyar gazdaságot. Az intézkedéscsomag a nyertes pályázóknak igen bőkezű pályázati előleget biztosítana, és míg az egyházaknak vissza nem térítendő épületenergetikai forrásokat szán, addig a lakosságnak kizárólag hitellel kell beérnie, 100 milliárd forint összegben. Utóbbi annak az 1027 milliárd forintnyi forrásnak egy részét jelenti, amely jövőre várható visszatérítendő és kombinált támogatások formájában. A csomag fel akarja pörgetni a környezetvédelmi, energiahatékonysági, a humánerőforrás- és közlekedésfejlesztés pályázati kiírásokat. Utóbbiak egyébként 1215 milliárd forintnyi pályázatot jelentenek és a 83 nevesített kiemelt projekt között felbukkan a budapesti hármas metróra szánt 125 milliárdos forrás is.
Kétmilliárd forintos európai uniós támogatás segíti a rugalmas foglalkoztatás elterjesztését; a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) keretében kiírt pályázat célja, hogy a kis- és középvállalkozások (kkv-k) magas szintű, száz százalékosan finanszírozott átvilágítási, tanácsadói és fejlesztői szolgáltatást vehessenek igénybe munkaszervezésük rugalmasabbá tételéhez.
A kormányzati és uniós támogatások kifizetésének lassítását igyekszik korrigálni az a törvénymódosító javaslat, amely a most vasárnap hatályba lépő új Közbeszerzési törvény egyes pontjait változtatja majd meg. A módosító talán legfontosabb része az, hogy a 25 millió forint feletti általános közbeszerzési kötelem alól kivennének hét esetet, így például azt, ha valaki kutatás-fejlesztési és innovációs támogatást kap, vagy például olyan uniós pályázaton indul (és nyer támogatást), amelyet még most október 31-ig kiírnak.
A Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) első három prioritásában újraindult a kifizetés és ez azt jelenti, hogy az Európai Bizottság várhatóan az október elején esedékes költségelszámolásban 210 milliárd forintnyi kifizetést teljesíthet - mondta el egy ma délelőtti sajtótájékoztatón Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára. A tájékoztatón elhangzottak összhangban vannak azzal, amit a Portfolio már szombaton megírt, miszerint egy lapértesülésben jelzett 100 milliárd felettinél sokkal nagyobb összeg érkezhet rövid távon Magyarországra.
A 2007-2013-as uniós fejlesztési ciklusra járó 8200 milliárd forint magyar intézményrendszer felőli kifizetése idén október közepe körülre teljesíthető, a kormány pedig mindenképpen törekszik a 100%-os forráslehívásra amellett is, hogy a 70 ezer fejlesztésből számtalan olyan lehet, amely valamilyen okból bedől - üzenetében lényegében ezeket mondta ma reggel az M1 aktuális csatornán Csepreghy Nándor. Elárulta azt is, hogy ebből a 70 ezer támogatott fejlesztésből nagyjából még 5 ezer nincs teljesen lezárva. Emiatt egyébként valóba látszik annak indoka is, hogy miért van szükség még mindig a "kormányzati korbácsra".
Minden 100 milliárd forintnyi uniós forráskifizetés átlagosan 3,5-szeres összegű beruházással járt együtt Magyarországon, illetve mintegy 6000 fővel járult hozzá a foglalkoztatás emelkedéséhez - állapítja meg a rövidesen kifutó 2007-2013-as uniós ciklus adataiból készített elemzésében a Magyar Fejlesztési Bank havi összefoglalója. Az MFB Periszkóp című anyaga szerint minden 100 milliárd forintnyi uniós forrás mintegy 2,2 százalékponttal lassította a vállalatok számának csökkenését 2009-2013 között. Az anyag emlékeztet az Európai Bizottság tavaly nyári elemzésére, amely szerint a 2007-2013 közötti időszakban Magyarországra érkező források évente átlagosan körülbelül 0,6%-kal növelték mind a GDP-t, mind a foglalkoztatást a támogatások nélküli helyzethez képest. Az anyag készítői a 7 évre járó források kapcsán nem túl optimistán úgy fogalmaznak: "van rá esély, hogy Magyarország képes lesz az összes rendelkezésre álló EU-forrás felhasználására, ugyanakkor vannak kockázatos területek." Ezek kapcsán a Portfolio által már megírt területeket emelték ki.
Amint arra tegnap felhívtuk a figyelmet: ma valóban átlépte a kerek 8000 milliárd forintos szintet az EU-támogatások magyarországi kifizetésének hivatalos számlálója. Ez tehát azt jelenti, hogy egy év alatt mintegy 2000 milliárd forint érkezett meg a pályázók "zsebébe", idén augusztusban pedig már 130 milliárd forintot tettek ki a kifizetések.
Múlt hétvégén már felhívtuk rá a figyelmet, hogy néhány nap múlva elérkezik ez a helyzet, a vasárnap délutáni állapot szerint pedig kijelenthető, hogy hétfőn, azaz holnap bizonyára meg is történik: átfordul a kormányzati EU-támogatás kifizetési számlálója a kerek 8000 milliárd forintos határon. Ez azt jelenti, hogy 2007-2013-as uniós ciklusból az utóbbi egy év alatt mintegy nettó 2000 milliárd forintnyi EU-támogatás áramlott a magyar gazdaságba, ami a becsült nominális GDP kb. 6%-át, rendkívül magas arányt jelent.
Napokon belül eléri a 8000 milliárd forintos összeget a 2007-2013-as uniós fejlesztési ciklus pályázati pénzeinek kifizetése Magyarországon, azaz a tavaly augusztusi 6000 milliárdos szám után újabb kerek összegnek örülhetünk. Még közelebb vagyunk tehát ahhoz az őszi állapothoz, hogy a ciklus forrásainak teljes egészét kifizessük, több ok miatt azonban mégsem dőlhetünk hátra. Az egyik, hogy a késedelmes állami, illetve önkormányzati EU-s projektek legfrissebb listáján még mindig közel 1100 projektet láthatunk, a Portfolio összesítése szerint több mint 200 milliárd forintnyi késedelmes összeggel, így a lista nyilvánosságából eredő nyomásra, mint "kormányzati korbácsra" még mindig szükség van. Ez például a budai közlekedést jó ideje nehezítő fonódó villamos projektre is igaz. A másik, hogy közelmúltbeli elemzésünkkel összhangban még mindig nem zárható ki, hogy egyes programokban végül kis forrásvesztés alakul ki a Magyarországnak járó pénzekre. Harmadrészt pedig azért, mert a legfrissebb rangsor szerint az Európai Unió tagállamai között csak a 23. helyen állunk az említett 7 éves uniós ciklus forráslehívásában.
Az őszi hónapokban meglesz a 7 évre vonatkozó 8200 milliárd forintnyi uniós támogatási keret kifizetése, "sőt 9000 milliárd forint felett fogjuk zárni a következő időszakot" - jelentette ki az M1 szerda esti műsorában Csepreghy Nándor. A Miniszterelnökség helyettes államtitkára azt is hozzátette: ami a 8200 milliárdos uniós keret és a jelenleg 9000 milliárd forint feletti támogatási szerződésből, mint kifizetési kötelezettségből adódik, "az hazai költségvetési támogatásból valósul meg". Mindebből látszólag az következik, hogy a magyar államháztartás 892 milliárd forintos egész éves törvényi hiánycélja duplázódni fog az uniós projektek támogatási szerződésének kényszerű kifizetése miatt. A kép sokkal árnyaltabb, és távolról sem fenyegeti ilyen veszély a magyar büdzsét, sőt az sem zárható ki, hogy valójában alullövi a kormány a 2,4%-os GDP-arányos deficitcélt. Erre utal az is, hogy Csepreghy jelzése szerint a 9000 milliárd forint feletti támogatási szerződésre meg van a költségvetésben a fedezet.
A Gazdaságfejlesztési Operatív Program első három prioritásában az uniós támogatások kifizetésére érvényes felfüggesztő határozat 2-3 hét múlva megváltozhat, azaz szeptember eleje körül újra jöhet a pénz az Európai Bizottságtól -többek között ezt emelte ki mai sajtótájékoztatóján Csepreghy Nándor. A Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára jelezte, hogy a feloldás sokkal kisebb pénzügyi korrekciót von maga után, mint a korábbi jelzések. Felhívta a figyelmet arra is, hogy most már 96% körül jár a 2007-2013-as teljes uniós pénzkeret kifizetése, így ősz második felére elérhetjük a 100%-ot. Az ősz óta meghirdetett gazdaságfejlesztési kiírásokra már összesen 3530 pályázat érkezett, azaz igen sok, és ezek közül 736 már nyert is, amely szám a következő hetekben jelentősen növekedni fog.
A görög gazdasági minisztérium szerdán elismerte: az elmúlt hónapok komoly erőfeszítései ellenére előfordulhat, hogy forrásokat veszítenek a 2007-2013-as uniós fejlesztési ciklusból, így azt kérik az Európai Bizottságtól, hogy tolja ki a forrásfelhasználás határidejét az idén év végéhez képest - írja a Kathimerini. A görög lap cikkében egyébként azt is megjegyzi, hogy ezzel nem Görögország az egyetlen EU-tag, amely 2015 végéhez képest halasztást kér a forrásfelhasználásban, hanem az olaszok mellett még további hat EU-tagállam is.
Májusban még csúcsra pörgött a magyarországi EU-támogatások kifizetése jórészt a bónuszok bezsebelése miatt, júniusban és júliusban azonban csak csordogálásról beszélhetünk, így kezd egyre jobban elmaradni a teljesítmény az előre meghatározott havi céloktól - többek között ez derül ki a Portfolio szokásos hónap eleji kifizetési elemzéséből. Ha messziről, rendszerszinten nézzük a számokat, akkor úgy tűnik, hogy továbbra sincs okunk aggódni a beragadó uniós pénzek miatt, de vannak olyan programok, ahol azért ez nem zárható ki. Ezt azonban a kormány is felismerte és éppen emiatt hozott a közelmúltban is olyan döntéseket, amelyek ezt a kockázatot igyekeznek kiküszöbölni.
Jelenleg a magyar hatóságok által kiküldött, de az Európai Bizottság által még ki nem fizetett EU-támogatási számlák összértéke 1,66 milliárd euró, azaz mintegy 515 milliárd forint - jelezte a Portfolio érdeklődésére pénteken az Európai Bizottság illetékese. Ez a szám jóval kisebb, mint amelyet mi a napokban írt elemzésünkben bemutattunk (930 milliárd forint), de ettől még mindkét szám egyszerre helyes lehet.
A nemzetgazdasági tárca keddi jelzése szerint az, hogy idén az első félévben 156 milliárd forinttal kevesebb EU-támogatás érkezett Brüsszelből, mint egy éve, de közben pörgött a magyar költségvetés felől a pályázók felé a kifizetés, összesen mintegy 300 milliárd forinttal növelte az idei első félévi államháztartási hiányt. A jelek szerint tehát komoly következményekkel, jókora finanszírozási erőfeszítéssel jár a magyar büdzsének az, hogy bizonyos Operatív Programokban felfüggesztette, illetve megszakította a támogatások kifizetését Brüsszel. Ez önmagában a Gazdaságfejlesztési Operatív Programnál saját összesítésünk szerint mintegy 40 milliárdos előfinanszírozást tett szükségessé. Tudomásunk szerint azonban ebben az ügyben rövidesen megszülethet az alku a kormány és Brüsszel között, így újra jöhet a pénz, ráadásul egészen kis büntetéssel megúszhatjuk a dolgot.
Miután az első fél évben teljesült a kormányzat által előírt időarányos kifizetési érték, a hazai pályázati intézményrendszernek az uniós források kifizetésével foglalkozó munkatársai a napokban négyhavi bónuszt kapnak - tudta meg a Világgazdaság meg Csepreghy Nándortól, a Miniszterelnökség helyettes államtitkárától. A közszférás bónuszt egy februári kormányhatározat tette lehetővé a 2007-2013-as uniós források maximális lehívása érdekében, de a határozat a május végi kifizetési teljesítményt veszi figyelembe, így elképzelhető, hogy a májusi, meglepően nagyra sikerült támogatás-kifizetés összefüggött a bónusz elérésének céljával is. Csepreghy jelzése szerint ha továbbra is megfeszítetten dolgoznak a munkatársak, akkor elérhető a második négyhavi bónusz is, illetve a felfüggesztett GOP-források tekintetében néhány héten belül megszületik a megállapodás Brüsszellel. A tárca ma délután kiadott közleménye szerint mintegy 2200 kormánytisztviselőt érint a plusz juttatás, amely kétszer négyhavi bónusz esetén 3 milliárd forintot jelent majd. Ez egy főre vetítve 1,36 millió forintot jelent átlagosan, amelyből tehát most ennek felét kapják meg az érintettek.
Vita zajlik a kamatcsökkentés mértékéről.
Szűkíthetik a kínálatot Franciaországban.
Trumppal is együtt akarnak működni.
Vegyes mozgások a világ tőzsdéin.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
