uniós támogatás

Duplázódik az idei magyar büdzséhiány az EU-pénzek miatt?

Az őszi hónapokban meglesz a 7 évre vonatkozó 8200 milliárd forintnyi uniós támogatási keret kifizetése, "sőt 9000 milliárd forint felett fogjuk zárni a következő időszakot" - jelentette ki az M1 szerda esti műsorában Csepreghy Nándor. A Miniszterelnökség helyettes államtitkára azt is hozzátette: ami a 8200 milliárdos uniós keret és a jelenleg 9000 milliárd forint feletti támogatási szerződésből, mint kifizetési kötelezettségből adódik, "az hazai költségvetési támogatásból valósul meg". Mindebből látszólag az következik, hogy a magyar államháztartás 892 milliárd forintos egész éves törvényi hiánycélja duplázódni fog az uniós projektek támogatási szerződésének kényszerű kifizetése miatt. A kép sokkal árnyaltabb, és távolról sem fenyegeti ilyen veszély a magyar büdzsét, sőt az sem zárható ki, hogy valójában alullövi a kormány a 2,4%-os GDP-arányos deficitcélt. Erre utal az is, hogy Csepreghy jelzése szerint a 9000 milliárd forint feletti támogatási szerződésre meg van a költségvetésben a fedezet.

Csepreghy: 2-3 hét múlva újra jön a pénz Brüsszelből (2.)

A Gazdaságfejlesztési Operatív Program első három prioritásában az uniós támogatások kifizetésére érvényes felfüggesztő határozat 2-3 hét múlva megváltozhat, azaz szeptember eleje körül újra jöhet a pénz az Európai Bizottságtól -többek között ezt emelte ki mai sajtótájékoztatóján Csepreghy Nándor. A Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára jelezte, hogy a feloldás sokkal kisebb pénzügyi korrekciót von maga után, mint a korábbi jelzések. Felhívta a figyelmet arra is, hogy most már 96% körül jár a 2007-2013-as teljes uniós pénzkeret kifizetése, így ősz második felére elérhetjük a 100%-ot. Az ősz óta meghirdetett gazdaságfejlesztési kiírásokra már összesen 3530 pályázat érkezett, azaz igen sok, és ezek közül 736 már nyert is, amely szám a következő hetekben jelentősen növekedni fog.

Itt a beismerés: EU-támogatást veszíthet Görögország

A görög gazdasági minisztérium szerdán elismerte: az elmúlt hónapok komoly erőfeszítései ellenére előfordulhat, hogy forrásokat veszítenek a 2007-2013-as uniós fejlesztési ciklusból, így azt kérik az Európai Bizottságtól, hogy tolja ki a forrásfelhasználás határidejét az idén év végéhez képest - írja a Kathimerini. A görög lap cikkében egyébként azt is megjegyzi, hogy ezzel nem Görögország az egyetlen EU-tag, amely 2015 végéhez képest halasztást kér a forrásfelhasználásban, hanem az olaszok mellett még további hat EU-tagállam is.

Mégis elveszíthetünk EU-forrásokat?

Májusban még csúcsra pörgött a magyarországi EU-támogatások kifizetése jórészt a bónuszok bezsebelése miatt, júniusban és júliusban azonban csak csordogálásról beszélhetünk, így kezd egyre jobban elmaradni a teljesítmény az előre meghatározott havi céloktól - többek között ez derül ki a Portfolio szokásos hónap eleji kifizetési elemzéséből. Ha messziről, rendszerszinten nézzük a számokat, akkor úgy tűnik, hogy továbbra sincs okunk aggódni a beragadó uniós pénzek miatt, de vannak olyan programok, ahol azért ez nem zárható ki. Ezt azonban a kormány is felismerte és éppen emiatt hozott a közelmúltban is olyan döntéseket, amelyek ezt a kockázatot igyekeznek kiküszöbölni.

Megszólalt Brüsszel: csak 515 milliárddal "lógunk" Magyarországnak

Jelenleg a magyar hatóságok által kiküldött, de az Európai Bizottság által még ki nem fizetett EU-támogatási számlák összértéke 1,66 milliárd euró, azaz mintegy 515 milliárd forint - jelezte a Portfolio érdeklődésére pénteken az Európai Bizottság illetékese. Ez a szám jóval kisebb, mint amelyet mi a napokban írt elemzésünkben bemutattunk (930 milliárd forint), de ettől még mindkét szám egyszerre helyes lehet.

Százmilliárdokba fáj nekünk, hogy akadoznak a brüsszeli pénzek

A nemzetgazdasági tárca keddi jelzése szerint az, hogy idén az első félévben 156 milliárd forinttal kevesebb EU-támogatás érkezett Brüsszelből, mint egy éve, de közben pörgött a magyar költségvetés felől a pályázók felé a kifizetés, összesen mintegy 300 milliárd forinttal növelte az idei első félévi államháztartási hiányt. A jelek szerint tehát komoly következményekkel, jókora finanszírozási erőfeszítéssel jár a magyar büdzsének az, hogy bizonyos Operatív Programokban felfüggesztette, illetve megszakította a támogatások kifizetését Brüsszel. Ez önmagában a Gazdaságfejlesztési Operatív Programnál saját összesítésünk szerint mintegy 40 milliárdos előfinanszírozást tett szükségessé. Tudomásunk szerint azonban ebben az ügyben rövidesen megszülethet az alku a kormány és Brüsszel között, így újra jöhet a pénz, ráadásul egészen kis büntetéssel megúszhatjuk a dolgot.

A bónusz miatt pörgették fel az EU-pénzek kifizetését?

Miután az első fél évben teljesült a kormányzat által előírt időarányos kifizetési érték, a hazai pályázati intézményrendszernek az uniós források kifizetésével foglalkozó munkatársai a napokban négyhavi bónuszt kapnak - tudta meg a Világgazdaság meg Csepreghy Nándortól, a Miniszterelnökség helyettes államtitkárától. A közszférás bónuszt egy februári kormányhatározat tette lehetővé a 2007-2013-as uniós források maximális lehívása érdekében, de a határozat a május végi kifizetési teljesítményt veszi figyelembe, így elképzelhető, hogy a májusi, meglepően nagyra sikerült támogatás-kifizetés összefüggött a bónusz elérésének céljával is. Csepreghy jelzése szerint ha továbbra is megfeszítetten dolgoznak a munkatársak, akkor elérhető a második négyhavi bónusz is, illetve a felfüggesztett GOP-források tekintetében néhány héten belül megszületik a megállapodás Brüsszellel. A tárca ma délután kiadott közleménye szerint mintegy 2200 kormánytisztviselőt érint a plusz juttatás, amely kétszer négyhavi bónusz esetén 3 milliárd forintot jelent majd. Ez egy főre vetítve 1,36 millió forintot jelent átlagosan, amelyből tehát most ennek felét kapják meg az érintettek.

Ki kell használnunk az EU-pénzeket, mert 2020 után nem lesznek

A Magyarország uniós tagságának eredményeként kiépült, a fejlesztéseket 2004 óta szolgáló fejlesztéspolitikai rendszer 2020 után megszűnik, vagy jelentősen csökkenni fog a keretösszeg - hangsúlyozta újra egy mai szakmai konferencián Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára. Közben Varga Mihály, nemzetgazdasági miniszter azt hangsúlyozta: a beruházások bővülése, az európai uniós források még hatékonyabb felhasználása, valamint az elindult hitelprogramok folytatása lehet a magyar gazdaság jövőbeli növekedésének hajtóereje.

Lázár: tényleg sokkal több EU-támogatást költhetünk el

Idén még közel 1000 milliárd forintnyi uniós támogatást kell kifizetni és ha ez sikerül, akkor valóban egyetlen centnyi EU-forrást sem veszítünk el a 2007-2013-as időszakra rendelkezésre álló keretből - mondta el a mai Kormányinfo nevű sajtótájékoztató keretében Lázár János. A Miniszterelnökség vezetőjének szavai megerősítik azt a márciusi elemzésünket, miszerint már régóta nem 8200 milliárdos, hanem legalább 3-400 milliárddal több uniós keretösszegről beszélhetünk a menetközben bekövetkezett forintgyengülés miatt.

Csepreghy: nem kérdés az összes EU-forrás lehívása

Abszolút reális a korábbi célkitűzés, hogy Magyarország a 2007-2013-as időszakban az rendelkezésre álló uniós források 100 százalékát felhasználja, és ezt most már senki sem kérdőjelezi meg - hangsúlyozta keddi nyilatkozatában Csepreghy Nándor. A Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára ezt a KPMG napokban közölt régiós jelentése kapcsán emelte ki és egyúttal arra is felhívta a figyelmet, hogy az Európai Bizottsággal lévő vitás ügyek pénzügyi rendezésére is gondolt a kormány, és részben ezért is törekedett a 100% feletti forráslekötésre az EU-s pénzek kapcsán.

Szépen lehagytuk a lengyeleket az EU-támogatások lehívásában

Mind a rendelkezésre álló EU-források támogatási szerződéssel való lekötése, mind pedig a meglévő források lehívása terén a megosztott második helyen állt a tavalyi év végén Magyarország - derül ki a KPMG-nek a régió 11 országát átfogóan vizsgáló, EU Funds in CEE nevű, a napokban közzétett jelentésből.

Elárulta a kormány, hogy mi vár a gazdaságra 2019-ig

A gazdasági növekedés 2016-ban az EU-forráslehívás jelentős lassulása miatt csak átmenetileg torpan meg, majd 2017-től beáll a 3% körüli éves ütemre és hasonló pálya olvasható ki a beruházások terén is - többek között ezt tartalmazza a 2016-os költségvetési törvényhez a minap csatolt középtávú makrogazdasági kitekintő. A nemzetgazdasági tárca úgy látja, hogy a potenciális növekedési ütemünk mindhárom fő tényezője szépen lendületesen bővül az előttünk álló években, a lakosság pedig mérsékelten elkezd fogyasztani, beruházási rátája pedig intenzíven emelkedik.

Ciprusi számlákkal trükközve nyert el uniós pénzeket egy cég

Uniós és állami támogatással élt vissza egy Veszprém megyei gazdasági társaság - számol be a NAV a hatóság honlapján. A pénzügyi nyomozók 24 helyszínen tartottak házkutatást, és lefoglalták a cég 140 millió forint értékű gépparkját.

Jócskán lassult áprilisban az EU-támogatások kifizetése

Az idei kifizetési ütemtervvel és a kormányzati sürgetéssel szemben nem gyorsult, hanem lassult idén áprilisban az EU-támogatások kifizetési üteme, ráadásul olyan mértékben, hogy a tavaly áprilisi volumen alá bukott - derül ki a Portfolio szokásos havi vizsgálatából. A kifizetési ütem 155-ről 118 milliárd forintra lassulása abból a szempontból meglepő, hogy a késedelmes állami projektlista örvendetesen rövidül és április elején megjelent az EU-támogatások lehívását könnyítő szabálycsomag is, mégsincs különösebb ok az aggodalomra az éves kifizetési cél nem teljesítésével és így a 2007-2013-as források beragadásával kapcsolatban. Az viszont biztos, hogy továbbra is igen feszített kifizetési ütemre van szükség ezen célok elérése érdekében.

Magánlakást is felújíthatunk EU-pénzből!

Az uniós pályázatok új eleme lesz, hogy a magánlakások felújításához is lehet majd támogatást kapni az európai uniós forrásokból - jelentette be Glattfelder Béla, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) gazdaságszabályozásért felelős államtitkára szerdán a Construma 2015 építőipari szakkiállítás megnyitóján a Hungexpo vásárközpontban.

Összekaptuk magunkat, özönlik az EU-pénz

Az éves kifizetési tervben meghatározottnál 10 milliárd forinttal, a tavalyi hasonló időszakinál pedig 40 milliárd forinttal több uniós támogatást fizetett ki Magyarország a pályázóknak idén március végéig - derül ki a Portfolio szokásos hó eleji vizsgálatából. Ahogy azt tegnap a Miniszterelnökség is jelezte: az év első három hónapjában mintegy 405 milliárd forintnyi támogatás jutott a pályázókhoz és a részletes adatokat megvizsgálva az látszik, hogy hatott a nyilvánosságra hozott késedelmes állami projektlista, illetve a magánszereplők kiértesítése. Éppen azokon a területeken (KEOP, KÖZOP, TÁMOP) ugrott ugyanis meg a leginkább a kifizetés alatt álló projektek száma, ahol a leginkább jellemzőek voltak a végrehajtási problémák. Ez tehát egyúttal esélyt ad arra, hogy tartani lehessen az igen magasra belőtt idei kifizetési célt, és így a 2007-2013-as források teljeskörű lehívására tett vállalást is.

Kizártak egy magyar növekedési motort az EU-támogatásokból

A legutóbbi jelek alapján nagy kérdés, hogy a kormány és a magyar bankrendszer közötti viszony most egy tűzszünethez, vagy egy békekötéshez hasonlítható inkább, de sokkal jobb lenne, ha az utóbbi lenne elmondható - fejtette ki a meglátását az EU-s pályázati rendszer finanszírozási kérdéseit taglaló, a Világgazdaság konferenciáján tartott előadásában Krisán László. A KAVOSZ vezérigazgatója többek mellett megjegyezte: elgondolkodtató, hogy miközben a magyar GDP-hez való hozzájárulásban a szolgáltató szektor szerepe mintegy kétharmados, aközben az új EU-s pályázati ciklus lényegében kizárja az ilyen jellegű cégeket a pályázatokból. Ez pedig a kkv-k számára rendelkezésre álló források lehívását nehezítheti, és arra is felhívta a figyelmet, hogy 2020 után már nem számíthat vissza nem térítendő EU-forrásokra az ország.

Elárulta a kormány: brutális kifizetésre készül!

Még az eddig jelzett, bőven új rekordnak számító összegnél is több uniós támogatást tervez idén kifizetni a kormány a 2007-2013-as uniós fejlesztési ciklus keretére, sőt olyan magas kifizetési célt határozott meg, ami a Portfolio kalkulációi szerint akár még a 3 százalékos uniós költségvetési deficitplanfohoz is közeli hiányt okozhat. A rendkívül magas kifizetési cél másik kellemetlen következménye az lehet, hogy "hiába" dolgozik egész évben megfeszített ütemben a közszféra adott köre, végül nem lesz jogosult a minap beígért 4-8 havi plusz bónuszra. Egy másik friss kormányhatározat abba az irányba mutat, hogy akár százmilliárdos volumenben is felmondhat korábban kötött uniós támogatási szerződéseket a kormány azért, hogy a 2007-2013-as ciklusra járó összes EU-pénzt biztosan le tudjuk hívni.

Félmilliárdos napelem-beruházás indul EU-pénzből Tolnában

Több mint félmilliárd forint értékben kezdődnek napenergiát hasznosító projektek Tolna megye tizenkét településén százszázalékos európai uniós támogatással, a fejlesztések során javarészt önkormányzati intézmények épületein helyeznek el napelemeket.

Fontos feladatot kaptak Lázárék Orbántól

Január végi határidővel azt a feladatot kapta Orbán Viktor kormányfőtől az uniós források felhasználásában leginkább érintett négy minisztérium vezetője, hogy készítsék el a Nemzeti Stratégiai Referencia Keret idei évi munkatervéhez elengedhetetlenül szükséges részletes kifizetési terveket.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Kongatják a vészharangot: olyan folyamat zajlik, amely pusztító vírusokat szabadíthat ránk
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.